Az Ászanák a Jóga legfőbb „eszközei”. Jótékony hatásait fizikai és lelki síkon egyaránt megtapasztalhatjuk, ezáltal nevezhetjük a Jógát egy holisztikus rendszernek/gyakorlásnak, avagy Sarvanga Sadhana-nak. Az „Ászanázás” során a testünkkel különböző pozitúrákat veszünk fel, s ennek elérése érdekében az elménkkel teljesen befelé koncentrálunk, hogy lehetővé váljon a fizikai testünk és belsőnk közötti kapcsolat.
A Jóga filozófia szerint 3 testből és 5 rétegből épülünk fel. A három test: a kauzális (Karana Sharira), a szubtilis (Suksma Sharira) és a fizikai (Karyra Sharira).
Minden egyén az elmében, az anyagban, az energiában és a tiszta tudatban nyilvánul meg az 5 rétegen keresztül. Az öt réteg: a fizikai réteg (Annamaya Kosha-ászana), az életerő test (Pranayama Kosha-légzőgyakorlatok), az érzékelő tudat (Manomaya Kosha-meditáció), az intellektus (Vijnamaya Kosha-tanulás). A fenti célok kitűzése által elérhető az intuitív tudat (Anandamaya Kosha), avagy a tiszta bliss.
A jóga a 3 testet az 5 réteggel integrálja, lehetővé téve az egyén teljes lényében való fejlődését. A test és az elme, illetve az elme és lélek szeparációja eltűnik, mert minden sík eggyé válik. Így segít az ászana az egyént a test öntudatából a lelki öntudata felé vezetni.

A Jóga útja

A Hatha Yoga Pradipika című egy gyakorlati tanulmány, melyet valószínűleg 15. században íródott. Szerzője Svatmarama bölcs művében gyakorlati útmutatást ad a Jóga útján elindulóknak és segít a testkultúrát a lélekközpontú nézet felé irányítani. Svatmarama a munkát az energia/Prána visszatartásával kezdi, ezzel szemben Patanjali a lelket a tudaton keresztül /Chitta közelíti meg. A lélek megközelítését az energia visszatartásával Hatha Jógának hívjuk, míg a lélek megközelítését a tudat keresztül a Raja Jóga által tapasztalhatjuk meg.